Nagyon vártuk az idei történelem érettségit, mert az újítások miatt az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy mennyire vetik el a sulykot a feladatok készítői. Szerencsére legnagyobb félelmünk nem következett be és túlságosan nehéz feladatsor nem született. Ugyanakkor az érettségi értékelése elég vegyes. De nézzük végig a rövid-válaszos feladatokat. Az alábbiakban a konkrét szövegeket nem jelenítettük meg, csak véleményünket. 

Az idei, 2017-es érettségi feladatsor  itt nézhető meg.

1-es feladat: Julius Caesar megítélésével kapcsolatos. A három forrásrészlet megfelelő és a 4-ből 3 kérdéssel nincs is semmi baj, ám a 4. esetében számtalan válasz elfogadható. A kérdés úgy szól, hogy "Mivel magyarázható, hogy a nép támogatta Caesar uralmát?" Ez nem elég konkrét, a tanulók még a források elolvasása után is tanácstalanok, hogy vajon mit kívánhat a feladat készítője?

2-es feladat: A középkori városok szerkezetével, felépítésével és részeivel kapcsolatos. A templomok, városfal, céhek, árumegállító jog, koldulórendek ismerete volt a fő feladat. Ám az 5 kérdésből kettő problémás: a c) kérdés úgy szól, hogy "az egyes városrészekben, utcákban, kik éltek együtt" és itt bizony nem csak az "egy szakmát űzők" (egy céhbe tartozók) lehet helyes válasz, hanem az "azonos társadalmi helyzetű lakosok" is. A középkori városokban voltak ugyanis a nemeseknek is házaik, sőt a püspök vagy esperes is fenntarthatott éppen házat, amellett ott voltak a polgárok is. Ám a jómódú környékek és szegénynegyedek rendszere nagyon is létezett a középkorban és dúsgazdag nemes szomszédságában ritkán lakott nincstelen nyomorgó polgár. Így a kérdés megtévesztő. Hasonlóan az e) kérdéshez is, mely arról szól, hogy a városok kisebb temploma (mely a nagyobbik templomon kívül kapott helyet valahol a településen) kinek a tulajdona volt? Válaszlehetőség, hogy valamelyik koldulórend (domonkosok, ferencesek) vagy jezsuiták, esetleg bencések kolostora. Ez megint nem egyértelmű, hiszen miért ne lehetett volna bármelyik városban bencés, vagy jezsuita kolostor? A jezsuita rend ugyan 1534-ben jött létre, ami elvben éppen "átcsúszik" a kora-újkorra, de a nagy történelmi korszakok datálása nem konszenzusos kérdés és sok történész más korszakhatárokat fogad el. Tehát ilyen alapon nem nagyon húzhatóak ki a számításból a jezsuiták. (Nem beszélve arról, hogy mennyire várható el egy középszinten érettségiző diáktól, hogy évre tudja a jezsuita rend kialakulását.)

3-as feladat: Hunyadi Mátyás korának városaival foglalkozik. Azon túl, hogy nem igazán érthető miért kell egy érettségibe két városokkal foglalkozó kérdés viszonylag egyszerű és egyértelmű a feladat. Három idézethez három városnevet kell írni. Felismerhető Székesfehérvár és Bécs egyértelműen, Visegrád viszont egyáltalán nem, ám a megadott 5 lehetőség alapján kizárásos alapon kiválasztható. (Nándorfehérvár és Eger nem lehet.) 

4-es feladat: A középkori nagy kereskedelmi útvonalakkal foglalkozik. A 4 részkérdés közül kettő stimmel, a másik kettő viszont nem egyértelmű. A feladathoz megadott térképen 5 nemzetközi, európai kereskedelmi útvonal van bejelölve és ezek számait kell beírni a leírásokhoz. Az egyik leírás azonban egy olyan útról szól, melyet a középfokú történelem oktatásban nem tanítunk (legfeljebb kiegészítésként néhányan megemlítjük) Ez a spanyol Földközi-tengeri partoktól vezet Flandriába. Nem valószínű, hogy az átlag érettségiző tudná. A másik leírás a Hansa útvonalra vonatkozik, de annyira speciális, hogy megint csak kérdéses felismerése: "forgalma a felfedezések korában tovább növekedett", aki ebből a Hansa útvonalra asszociál, annak mielőbbi LOTTO vásárlást javaslók (vagy jós üveggömböt).

5-ös feladat: XVIII. századi magyar demográfiával, nemzetiségekkel, betelepítéssel foglalkozik. A szlovák (tót), ruszin és sváb etnikumok elhelyezkedését, számarány-változását kell felismerni az ehhez megadott grafikon és térképrészlet segítségével. Itt mind a négy feladatrész aránylag könnyen megfejthető, bár az utolsó, a svábokra vonatkozó lehetett volna kicsit egyértelműbb is. Svábokból ugyanis szinte mindenhová telepítettek, így ha a tanuló nem ismeri fel a három nyíl irányát - melyek a Dél-Dunántúlra, Pestre és a temesi részekre mutatnak, akkor bizony gondban van. Bár a katolikus vallás iránymutató lehet, hiszen a svábok (és a nemzetiségek) vallása a törzsanyag része.

6-os feladat: Ez a feladat igazi rémálom. Nem csak az a baj vele, hogy az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát középiskolában nem túl nagy mélységben tanítjuk, hanem az is, hogy a forrásrészletek messze a középszint felett vannak. Mondjuk a bölcsészettudományi karokon jó kis beugrók lehetnének a szigorlatokhoz, de átlagos középiskolásoknak én speciál nem mertem volna "betenni". Ha szlengben akarnék fogalmazni azt mondanám ez egy igazi szívatós feladat volt, amire nagyon nem volt szükség. Jó esetben kizárással, agy a szerencsére alapozva  talán begyűjthető 2-3 pont de nem fair az egész.

7-es feladat: Na, ez volt a meglepi, ugyanis olyan feladattípus, amivel most kísérletezik a minisztérium is. Komplex tesztfeladat, amihez mindenkinek fel kell kötnie az alsóneműt: diáknak és javító tanárnak egyaránt. A legtöbb pont itt volt szerezhető, összesen 7. A téma pedig: 1848/49. Fel kell ismerni az áprilisi törvényeket, a reformkori követeléseket (cenzúra, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás), a kárpótlásos örökváltság lényegét és az áprilisi törvények jelentőségét. Mindehhez volt három idézet megadva. A feladat érthető, világos és bár valóban komplex, mégis megoldható. Értékelésem tehát pozitív. 

8-as feladat: A sztálini diktatúra jegyeinek felismerésére fókuszál, bár elég zagyva módon. A kiemelt forrás egy plakát egy sovány, éhező gyerekkel (rajzos formában) mellette szöveggel: "A nagy ukrajnai éhinségre emlékező plakát." Az első feladatrészben ki kell szúrni, hogy melyik idézet illik a plakáthoz (ez egyszerű), a második részben a kollektivizálásra vonatkozó szövegek közül kell a helyeset kiválasztani (ez is könnyű), a harmadikban viszont saját szavakkal kell megfogalmazni a plakáton szereplő gyerek és a kollektivizálás összefüggését. Vélhetően azt akarják látni, hogy a diák leírja: "a kollektivizálás miatt éheztek a gyerekek" Azon túl, hogy ez így ebben a formában nem jelenthető ki (hisz éhezés nélkül is lehet éppen kollektivizálni, ha nem olyan módszerekkel csinálják ahogyan Sztáinék tették), elég infantilis megközelítés is. A negyedik feladatrész arra kérdez rá, hogy az ukrajnai éhinség hátterében Sztálin alatt mi állt: etnikai tisztogatás, antiszemitizmus vagy a túlnépesedés csökkentése. Nyilván az etnikai tisztogatást várják, de Sztálin alatti uralom oktatásánál nem éppen erre fókuszálunk a tanítás során, amellett egyetlen feladaton belül is képzavart okoz az egész, hisz éppen felette "vezetjük rá" a gyereket arra, hogy a kollektivizálás miatt volt az éhinség, majd bebizonyítjuk a feladattal, hogy etnikai tisztogatás volt az ok (vagy a másik ok). Nem egy tiszta dolog az egész és nem is egyértelmű.

9-es feladat: A Horthy-korszak vitézzé avatásaival foglalkozik. A feladat szerkezete azonban meglehetősen zavaros. A feladat azt várja, hogy a tanuló a Vitézi Rend létrehozásának kettős célját felismerje, azt, hogy egyrészt Horthyék egy birtokos réteget akartak nyerni, másrészt, hogy a politikailag legmegbízhatóbbakból külön társadalmi csoport alakuljon ki a rendszer támaszaként. Ehhez egy táblázatban kell a megfelelő rovatokba X -eket tenni aszerint, hogy egyik vagy másik célt veszi e észre a vizsgázó. Plusz van hozzá egy fénykép is a vitézzé avatásról, "c" forrásként. A feladat nem nehéz de kicsit feleslegesen túlbonyolított és erőltetett.

10-es feladat: A Berlini fallal foglalkozik. Fel kell ismerni két oldalát egy kép alapján, ki kell választani a megadott kijelentésekből, hogy ki építtette és mikor, illetve hogy mit szimbolizált. Egyszerű az egész, bár a fal két oldalának felismerése kérdéses. Mindkét oldalon lakótelep van, ha valaki a konkrét képet nem ismeri, annak miért is lenne egyértelmű, hogy melyik a nyugati rész? Persze vannak a képen bizonyos jelek, mint például az, hogy a fal egyik oldalon festett képekkel van tele és lámpaoszlopok szegélyezik (egy arra sétálóval), de tegyük hozzá: ezek azért halovány kis utalások. Lámpaoszlop lehetett a túloldalon is, a sétáló személy pedig simán lehet belbiztonságis (katona vagy kutyás járőr)

11-es feladat: Itt a határon-túli magyarság számarány változásairól van szó, forrásként megadott táblázatokból kiolvasandó kérdésekkel. A részfeladatok egyértelműek, világosak, logikusak és egyszerűek. Nincs probléma az egésszel, csupán odafigyelést és logikus gondolkodást igényel.

12-es feladat: Az utolsó feladat a magyarországi cigányság helyzetével foglalkozik. Egy terjedelmes forrásrészlet alapján kell 4 részfeladatot megoldani: a romák etnikai - társadalmi meghatározásról, a cigány identitásról és a "roma" meghatározásról. Ezzel a feladattal sincs alapvető probléma, meglehetősen egyszerűen megoldható.

Összességében a 12 érettségi feladat közül három szinte hibátlan (7-es, 11-es és 12-es), ötnél kisebb gondok vannak (1-es, 5-ös, 8-as, 9-es 10-es) és négynél elég súlyos a probléma (2-es, 3-as, 4-es, 6-os). Véleményem szerint 70% -os a idei érettségi rövid-válaszos részének értékelése (ekkora hányad az, ami nem vitatható minőségű). Az esszé feladatok közül kettő egyszerű és könnyű (II. világháború kirobbanása, illetve tatárjárás), kettő pedig aránytalanul összetett és az előző kettőnél nagyobb, nehezebb téma (görög istenek, dualizmus kori iparfejlődés).

***