Odatenném Hahner Péter neve mellé a nyugalmazott jelzőt, csak a tények tisztelete miatt. A forrásokkal kapcsolatban kifejtett véleményét némileg árnyalja, hogy azt egész pályája során következetesen képviselte, nem is nagyon foglalkozott velük.
Mindazonáltal nagyrészt egyetértek a felvetéssel. A történelem megszerettetésére tényleg nem a legjobb megoldás a forrásolvasás, de elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsék, mi is a történelem, miért, de főleg hogyan foglalkozunk vele. Tényanyag nélkül viszont nincs semmi értelme az egésznek.
Miért kellene bárkit is valós történelemtudással felvértezni? Az még veszélyes is lehet. A legjobb, ha mindenki szépen csak abból olvassa ki az "igazságot", amit éppen aktuálisan eléje tárnak. Terjedjen csak a módszer, váljon megszokássá, hogy nem kell mélyebben utánanézni a dolgoknak!
Az egyszerű válaszok úgyis mindig ott lesznek az ember orra előtt. Arról majd gondoskodnak a megfelelő emberek. Legyen elég!
Akár igazat is adhatnék a cikk írójának, hiszen a lagymatag forráselemzés nem kérdez rá a tényanyagra.
De mégsem tudok igazat adni, mivel az érettségi egy fél napos "nemzeti ünnep" kb. mindegy kellene hogy legyen az eredménye, a szerző által hiányolt dolgokat pedig 4 év általános iskolai és 4 év középiskolai történelemoktatás keretein belül simán meg lehet oldani.
És a több héten át tartó, projektszerű városismereti vetélkedőről már ne is beszéljünk, ami óriási buli volt, és tényleg meghozta az ember kedvét a történelem tanulmányozása iránt. És ez megmaradt a mai napig is.
Egyébként a töritanár igyekezett az érettségin úgy osztályozni, hogy a rossz tanuló, de jól érettségiző srác meglepetésszerűen jobb jegyet kapott, mint az elmúlt 4 éves eredménye, az egyébként jó töritudású tanuló, aki az érettségin bepánikolt, rávezető kérdésekkel kapta meg az esélyt, hogy továbbra is 4-es és 5-ös legyen.
Igazságos volt a rendszer? Igen.
Számított az érettségi? Nem.
Jó volt érettségizni? Igen.
Szeretem a történelmet? Még szép!
A szövegértésre épülő számonkérés nem valós tudást mér, csupán egy bizonyos készséget. A történelmi ismereteket 2010 óta nem ellenőrzik az érettségik. Ezért van annyi nevetséges válasz, mikor egyes müsorokban az utca emberét kérdezik például nemzeti ünnepeinkről.
@Dr. Nagy László: Nincs oktatási miniszter, csak emberierőforrás-miniszter. És még az is hülye. Annyit nem ér az oktatás ennek a bandának, hogy minisztere legyen.
@Dr. Nagy László: Olyan mélyen beágyazódott a jelenlegi államvezetésben ez a módszer, hogy CSAK igy tudják elképzelni a hazai történelemtanítást. Bármit mondjanak is a gyakorló szaktanárok. Döbbenetes ez a konokság.
Manapság a nagy, ikonikus, hősöknek kikiáltott magyar történelmi alakokkal kapcsolatban csak a pozitívumoknak van helye. Bármilyen árnyalt megfogalmazás a nemzetinek vagy nacionalistának nevezett oldalban hisztit vált ki. Különösen a Hunyadi család, Zrinyi, Kinizsi és az Árpád-ház érinthetetlen.
Ez a "forrásközpontú történekemoktatás" őrület 2010 óta vezérelve a hazai oktatásnak. Kilenc éve rombolja a diàkok felkészültségét, 9 éve veszi el a gyerekek kedvét a történelemtanulástól és 9 éve romlik miatta a valós tudásuk.
Sajnos az oktatási miniszterek makacsul ragaszkodnak hozzá, minden ellenkező vélemény, tapasztalat vagy visszajelzés dacára. Száray úr elképzelése a történrlemtanításról monopolizálta a magyar közoktatást.
szerintem egyszerű:
felkelés: "elnyomott" rétegek (pl. a parasztság, vagy egyes nemzetiségek) fegyveres harca a hatalom ellen, hogy a sorsukon jobbítsanak Itt nincsenek komolyabb politikai követelések azon kívül, hogy a sorsuk jobb legyen (alapvetően gazdasági jellegű követelés)
szabadságharc: itt általában úgy van, hogy az illetőket egy idegen hatalom nyomja el, és azok ugye az ellen küzdenek. Ebben általában az egész nép részt vesz. Itt a követelések jó része arról szól, hogy "az idegen megszálló takarodjon". Ez politikai jellegű követelés.
forradalom: itt meg nem az idegen hatalmon van hangsúly (de össze is fonódhat: pl. 1848-as szabadságharc és forradalom, vagy pl. 1956), hanem azon, hogy van egy "megcsökött" berendezkedés (pl. jobbágyrendszer), aminek a forradalmárok véget akarnak vetni. Itt főleg arról beszélünk, hogy egy idejétmúlt gazdasági/társadalmi rendszert váltanánk le. Itt alapvetően gazdasági jellegű követeléseket látunk, amik viszont magukkal vonják a politikai jellegűeket is (ne csak jobban éljek, hanem beleszólásom is legyen a dolgokba).
A fentiek fényében:
az angol forradalom azért forradalom, mert a régi uralkodó osztályt (nemesség) egy újjal (polgárság) váltotta le, gazdasági ÉS politikai változásokat hozva egyszerre
Bocskai: nézőpont kérdése, ezt tényleg nehéz eldönteni
Dózsa: egyértelműen felkelés, maga Dózsa is nemes volt és a "parasztháború" célja alapavetően a parasztok helyzetének jobbítása volt, nem az, hogy a parasztok legyenek az urak (tehát lalapvetően gazdasági és ne mpolitikai jellegű).
Érdekes kérdések ezek valóban. Én Bocskait illetően egyre több helyen a "felkelés" terminust látom Dózsánál pedig a parasztháború dívik. De persze kérdés, hogy mi a helyes.
Történelemtanárok
Utolsó kommentek:
Jossarian 2019.05.08. 22:20:40
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
Coligny 2019.05.08. 22:20:35
Mindazonáltal nagyrészt egyetértek a felvetéssel. A történelem megszerettetésére tényleg nem a legjobb megoldás a forrásolvasás, de elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsék, mi is a történelem, miért, de főleg hogyan foglalkozunk vele. Tényanyag nélkül viszont nincs semmi értelme az egésznek.
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
HaCS 2019.05.08. 22:20:17
Az egyszerű válaszok úgyis mindig ott lesznek az ember orra előtt. Arról majd gondoskodnak a megfelelő emberek. Legyen elég!
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
Tisztességes Természettudomány 2019.05.08. 19:28:46
De mégsem tudok igazat adni, mivel az érettségi egy fél napos "nemzeti ünnep" kb. mindegy kellene hogy legyen az eredménye, a szerző által hiányolt dolgokat pedig 4 év általános iskolai és 4 év középiskolai történelemoktatás keretein belül simán meg lehet oldani.
És a több héten át tartó, projektszerű városismereti vetélkedőről már ne is beszéljünk, ami óriási buli volt, és tényleg meghozta az ember kedvét a történelem tanulmányozása iránt. És ez megmaradt a mai napig is.
Egyébként a töritanár igyekezett az érettségin úgy osztályozni, hogy a rossz tanuló, de jól érettségiző srác meglepetésszerűen jobb jegyet kapott, mint az elmúlt 4 éves eredménye, az egyébként jó töritudású tanuló, aki az érettségin bepánikolt, rávezető kérdésekkel kapta meg az esélyt, hogy továbbra is 4-es és 5-ös legyen.
Igazságos volt a rendszer? Igen.
Számított az érettségi? Nem.
Jó volt érettségizni? Igen.
Szeretem a történelmet? Még szép!
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
Gyorgy007 2019.05.08. 19:28:12
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
Gyorgy007 2019.05.08. 19:28:08
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
Fortress_ 2019.05.08. 18:43:05
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
Négyes_ 2019.05.08. 18:38:50
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
enrikokaruszo 2019.05.08. 18:29:15
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
bm613 · http://izland2009.blog.hu 2019.05.08. 17:01:55
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
ursus artos 2019.05.08. 17:01:37
Hogyan?
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
Történelemtanár 2019.05.08. 09:11:49
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
The Critic 2019.05.08. 09:05:08
Bejegyzés: Miért fontos a fiatalok számára a történelem ismerete?
Négyes_ 2019.05.08. 09:05:00
Bejegyzés: Fekete - fehér történelem
Maximus Rosidus Petrus 2019.05.08. 09:04:58
Bejegyzés: A 2017 -es történelem írásbeli érettségi előnyei és problémái
Leone 510 2019.05.08. 08:50:09
Sajnos az oktatási miniszterek makacsul ragaszkodnak hozzá, minden ellenkező vélemény, tapasztalat vagy visszajelzés dacára. Száray úr elképzelése a történrlemtanításról monopolizálta a magyar közoktatást.
Bejegyzés: Történelem érettségik - jó így a jelenlegi rendszer?
nick papagiorgo 2016.05.21. 09:02:50
felkelés: "elnyomott" rétegek (pl. a parasztság, vagy egyes nemzetiségek) fegyveres harca a hatalom ellen, hogy a sorsukon jobbítsanak Itt nincsenek komolyabb politikai követelések azon kívül, hogy a sorsuk jobb legyen (alapvetően gazdasági jellegű követelés)
szabadságharc: itt általában úgy van, hogy az illetőket egy idegen hatalom nyomja el, és azok ugye az ellen küzdenek. Ebben általában az egész nép részt vesz. Itt a követelések jó része arról szól, hogy "az idegen megszálló takarodjon". Ez politikai jellegű követelés.
forradalom: itt meg nem az idegen hatalmon van hangsúly (de össze is fonódhat: pl. 1848-as szabadságharc és forradalom, vagy pl. 1956), hanem azon, hogy van egy "megcsökött" berendezkedés (pl. jobbágyrendszer), aminek a forradalmárok véget akarnak vetni. Itt főleg arról beszélünk, hogy egy idejétmúlt gazdasági/társadalmi rendszert váltanánk le. Itt alapvetően gazdasági jellegű követeléseket látunk, amik viszont magukkal vonják a politikai jellegűeket is (ne csak jobban éljek, hanem beleszólásom is legyen a dolgokba).
A fentiek fényében:
az angol forradalom azért forradalom, mert a régi uralkodó osztályt (nemesség) egy újjal (polgárság) váltotta le, gazdasági ÉS politikai változásokat hozva egyszerre
Bocskai: nézőpont kérdése, ezt tényleg nehéz eldönteni
Dózsa: egyértelműen felkelés, maga Dózsa is nemes volt és a "parasztháború" célja alapavetően a parasztok helyzetének jobbítása volt, nem az, hogy a parasztok legyenek az urak (tehát lalapvetően gazdasági és ne mpolitikai jellegű).
Bejegyzés: Felkelés, szabadságharc, forradalom – elnevezések változásai napjainkban
Arte Peritus 2016.05.19. 17:36:19
Bejegyzés: Felkelés, szabadságharc, forradalom – elnevezések változásai napjainkban