A 2017-es tanévtől bevezetésre kerülő új szabályok a töri érettségin

2016. október 26. - Harmat Árpád Péter

Mindenek előtt egy általam teljes mértékben osztott vélemény Hahner Pétertől, aki az egyik legfelkészültebb ma is élő történész, a Pécsi Tudományegyetem docense, tucatnyi színvonalas és magas tudományos igénnyel megírt történelmi tanulmány és könyv szerzője:

"Sajnos nem tudok egyetérteni a magyar középiskolai oktatással, ami a hangsúlyt a forrásközpontú történelemoktatásra helyezi. A források azoknak valók, akik történészek lesznek. Attól félek, hogy a középkori és újkori, a mai nyelvhasználattól távol álló szövegek tanulmányozásával csak elriasztjuk a fiatalokat. Mivel az általános és középiskolás tanulók többsége nem fog hivatásszerűen foglalkozni a történelemmel, ezért a tanáraiknak nem szövegeket kellene elemeztetniük velük, hanem felébreszteni az érdeklődésüket a történelem iránt."

Forrás és teljes interjú: újkor.hu

Az idei, 2016/2017 –es tanévvel újabb változás történt a történelem érettségik szabályzatában a 33/2015.(VI.24.) EMMI rendelet szerint. Egy kicsit nehezedett a követelmény-rendszer, nőtt az írásbelik súlya és a tanár-diák döntési szabadság szűkítésével illetve az adminisztráció (bürokrácia) növelésével a rugalmatlanság felé mozdult el minden. Ez azt jelenti, hogy nagyon vegyes az összkép: vannak ésszerű újítások, de feleslegesnek tűnő bonyolítások is. Magyarországon egyébként 2005 –ig csak szóban zajlottak a történelem érettségik, majd 2005 óta megjelent az írásbelizés és a kétszintű érettségiztetés rendszere. Aztán időnként változtatásokat eszközöltek, hol hangyányi ésszerűséggel, hol bonyolításokkal élve.

De nézzük, hogy 2017 január elsejétől mi lesz a fő változás. A középszintű érettségiket tekintve összesen 10 lényegi pontba sűríthető a fontos változások listája:

1. Atlasz A kronológiát is tartalmazó atlaszok a 2017 májusi-júniusi érettségiken még használhatóak. Aki nem hiszi, íme az ezt tartalmazó rendelet: 19/2016 (VIII.23.). Ám fontos: az októberi érettségikre ez már nem vonatkozik. Júniustól új atlaszokat kell használni, melyekben NINCS kronológia.

2. Pontozás Megváltozik a pontozás rendszere. Ezentúl 100 pont szerezhető az írásbelin (nem pedig 90), amiből 50 pontot a rövid válaszos részben lehet „begyűjteni” 50 pontot pedig az esszéírásokkal. A szóbelin ugyancsak 50 pont kasszírozható be (nem pedig 60). Vagyis az összpontszám marad 150, de a megoszlást tekintve az írásbeli nagyobb részt kap, a szóbeli pedig kisebbet. Ez kifejezetten rossz hír mindazon iskolák számára, melyekben a diákság jellemzően gyengébb tanulmányi teljesítményre képes és a tanulók a szóbelin tanári jóindulattal „szerepelve” csusszannak át, gyenge írásbeliket követően.

tori_erettsegi_pontok.jpg

3. Esszék száma Ezentúl elég két esszéfeladatot megírni (három helyett): egy magyar témát feldolgozó hosszú esszét és egy világtörténelemmel foglalkozó rövid esszét. Korábban három esszé feladat volt (két rövid és egy hosszú), melyeket 8 lehetőség közül választhatott ki a vizsgázó (bizonyos megkötések, szabályok szerint). Most viszont 4 lehetőségből választhat ki kettőt (melyek nem tartozhatnak azonos korszakhoz). A hosszú esszé majd 33 pontot ér, a rövid pedig 17 pontot. Értékelés: feladatmegértés (2/2), tájékozódás térben-időben (2/4), kommunikáció és szaknyelv (4/6), ismeretszerzés, források (3/9), eseményeket alakító tényezők feltárása (6/12) Zárójelekben: elöl a rövid, utána a hosszú esszéknél adható pontszuám. Az esszéket érintő változás némileg egyszerűsíti az esszéírást, ugyanakkor nagyon lecsökkenti a tanuló választási lehetőségeit.

4. Esszék terjedelme Megnövelték a megírandó esszék terjedelmeit is: ezentúl a rövid esszének 12-16 sorosnak kell lennie (100-130 szóból állva), a hosszú esszének pedig 26-32 sorosnak (210-260 szóból állva). És maximum 10% -kal lépheti ezt túl a vizsgázó. Ez megint nem túl jó hír a gyengébb tanulók számára. Így is nagy kihívást jelentett nagyon sok iskolában egy 20 soros esszé megírása, most a 32 sorral kínlódni fognak.

5. Feladattípusok Az ígéretek szerint sokkal több nyílt végű – azaz megfogalmazott válaszokat igénylő – feladat lesz és kevesebb zárt végű (ahol karikázni, ikszelni kell). A rosszabb képességűeknek ez megint nem jó hír, nem beszélve a javítás nehézségeiről. Egyébként az írásbeli időtartama maradt 180 perc.

6. Új feladat fajta A rövid választ igénylő feladatok száma maradt 12 db, de mivel a velük megszerezhető pontszám 45 –ről 50 növekedett, így bekerült az egészbe egy új feladattípus is, mellyel 6-10 pont is megszerezhető (szemben a jellemzően 3-4 ponttal). Erről egyelőre kevés tudható, de nagyon valószínű, hogy egy agyonbonyolított komplex forráselemzést igénylő feladat lesz, több forrás kényszerű elemzésével. Mondani sem kell, ez megint az elitgimnáziumok diákjai számára lesz csak jó hír (bár nagyon nekik sem), a szerényebb képességű „versenyzők” elvérezhetnek ezeknél a példáknál.

7. Felezés Az utolsó három változás inkább a javító tanárokat érinti. Az első mindjárt jó hír: ezentúl nincs pontfelezés javításkor, ami pontot adunk az lesz a végső pontszám is. Mondjuk ezzel ki is merül a jó hírek listája.

8. Javítás Ezentúl kötelező lesz minden szóbelin a javítási útmutató használata és bemutatása az érettségi elnöknek. Minden egyes tételre el kell készíteni (nem lesz kis munka), a bíráslati szempontok feltüntetésével.

9. Új témakör A témaköröket illetően változtattak: a „Modern demokráciák és diktatúrák működése” helyett új szóbeli témakör lett a „Politikai berendezkedések a modern korban”. Értelme nem sok, de munkát fog adni bőven, amikor készülünk a szóbelire.

10. Tétel megjelenítés Ezentúl a diákok által kihúzandó tételeken fel kell tüntetni a tétel címe és 4 pontos alcímei mellett a témakört és résztémakört is. (A résztémakörök beírásánál a vizsgakövetelmények táblázatában a legelső oszlopot kell használni.) Ugyancsak fontos, hogy minden egyes alcímhez kötelező forrást megadni (bár a rendelet 3-6 forrást ír elő minden tételhez, praktikussági okokból érdemes ezt úgy "lefordítani" hogy alcímenként egy-egy forrás a kötelező). A szóbelin egyébként 30 perc felkészülési időt kell továbbra is biztosítani és 15 perc marad a vizsga maximális időtartama.

essze_pontozas.jpg

Nagyjából ennyi. Azért töritanároknak érdemes elolvasni a "történelem vizsgakövetelményeket" illetve alaposan áttanulmányozni a "vizsga leírást" is. Ez is hasznos lehet a változásokról: Oktatási Hivatal történelem érettségi

Ugyancsak jó tanács, beszerezni a hangzatos "Történelem érettségik nagykönyve I-II" kiadványt is az alaposabb tájékozódás érdekében. Tele van ugyanis hasznos tanácsokkal, javaslatokkal, információkkal és mellékletekkel.

tori_konyv.jpg

Az új történelem érettségi szabályokkal kapcsolatban mi a végső, összegző vélemény? A változások nehezebbé tették a történelem érettségit, ami leginkább azoknál az iskoláknál lesz probléma, amelyeknél nem leendő bölcsészek, történészek és jogászok tanulnak. Emellett a tanárok adminisztratív teendőit is gyarapítja, miközben tovább szűkíti döntési szabadságukat. Azért akadnak pozitívumok is, ha nem is túl sok. De hogy május - júniusban nagyon oda kell majd figyelnie tanárnak-diáknak egyaránt, az biztos.

Harmat Árpád Péter

ertekelesi_utmutato.jpg

forras.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelemtanarok.blog.hu/api/trackback/id/tr2411841719

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.